Atom japán módra

Az oszakai világkiállítás (1970) jogosan követeli magának a japán nukleáris energia szülőhelyének címét. A látogató úton-útfélen a frissen üzembe helyezett Tsuruga 1. reaktor hirdetésével találkozhatott: „A jövő biztonságos, tiszta és olcsó energiája!” Az esemény számos japánt győzött meg arról, hogy az atomenergia a megfelelő megoldás az ország folyamatosan növekvő energiaínségére.

A kormány pedig mindent elkövetett azért, hogy a lelkesedést fenntartsa. Bőkezűen osztott központi támogatásokat, amelyekből modern infrastruktúra épült azoknak a közösségeknek, amelyek befogadták az atomtelepeket. Az építkezések és az erőművek üzembe helyezése rengeteg helyi cégnek és munkavállalónak biztosítottak munkát, illetve piacot a helyi vállalkozóknak. De mindennek van árnyoldala.

„Az atomenergia a mindenkori japán kormányok szívügye volt. Sikeresen kerülték el az olyan alapvetően fontos kérdések tisztázását, mint a földrengések, a biztonság, a nukleáris hulladék elhelyezése és valós költségek” –  hangoztatja vádjait egy atomenergiát ellenző.
Továbbra is a költségek állnak a viták középpontjában. „A kormány nem számol a hulladék elhelyezés költségeivel és azzal sem, hogy ezek a cégek korlátlan felelősséggel tartoznak az esetleg okozott kárért” – állítja az ellenzők egyike.
Közeledik a japán atomerőművek üzemidejének lejárta. Az eredetileg 30 évre becsült életciklust az új technológiák alkalmazásával meghosszabbították 40-re, sőt, a fukusimai balesetet megelőzően, már komoly viták folytak arról, hogy tovább növelhető-e 50 - 60 évre.
Az elöregedő erőművek üzemben tartásához növelni kell a biztonságukat. Új reaktorok építése pedig hosszú évekbe telik és sokba kerül.
És már vannak kihívók is. Az alternatív energiaforrások, amik jelenleg valóban drágábbak ugyan az atomenergiánál, de a fejlesztéseknek eredményeként csökkenhetnek az áraik.

Forrás: Japan Times Online