Az Év Kiállítása Díj nyertese várja a látogatókat

Már sokan, de minden bizonnyal nem elegen tudják, hogy idén a szentendrei Skanzen Észak-magyarországi falu tájegysége nyerte meg az Év Kiállítása Díjat. A Pulszky Társaság és a Magyar Múzeumi Egyesület által alapított rangos elismerést mintegy két hónapja dr. Bereczki Ibolya főigazgató-helyettes és a tájegység felelős muzeológusa, Nagyné Batári Zsuzsanna a Múzeumok Majálisán, a Múzeumkertben vette át.

A díjjal tábla, díszoklevél és pénzjutalom jár, amelynek összege egymillió forint (aminek stabil pénzügyi alapját a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel 2010-ben aláírt támogatási szerződés négy éven keresztül biztosítja).
A zsűri több körben vizsgálta a pályázatokat, valamint felkereste a helyszíneket is. Tagjai az utolsó körben négy kiállítást tartottak arra érdemesnek, hogy a végső versenyben megmérettessenek. Ezek: a balatonfüredi Jókai villában rendezett Jókai kiállítást (amely megkapta az ez évben indult Múzeum Café díjat), az Óbudai Múzeum kiállítását (Óbuda három arca címmel), a Felemelő évszázad program „A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” című kiemelt időszaki kiállítását, valamint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falu tájegységét.
E kiállítások mindegyike magas színvonalon megrendezett, széles látogatói érdeklődésre számot tartó produktum. Közülük a zsűri nagy többséggel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységének ítélte oda „Az év kiállítása 2010” díjat

Az elbírálók
A bíráló bizottságba a múzeumi szakma részéről a nagy múltú múzeumi civil szervezet vezetőségén kívül az Országos Közgyűjtemények Szövetsége és a Megyei Múzeumi Igazgatóságok Szövetsége is delegált egy-egy tagot. Továbbá a döntéshozatalban a múzeumot használó közönség képviseletében építész, pedagógus, kulturális újságíró és a TIT vezetőségi tagja, valamint a díj alapítását támogató Paksi Atomerőmű Zrt. munkatársa is részt vett.

A nyertes kiállításról
A Skanzen nyolcadik tájegysége az Ipoly és a Bodrog közötti, folyóktól szabdalt hegyvidéki terület, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Gömör 19-20. századi paraszti kultúráját, elsősorban építészetét és lakáskultúráját mutatja be. Az erre a vidékre jellemző, különleges lakhatási megoldásokat példázzák a pinceházak, más néven barlanglakások.
A skanzenológiai műhelytapasztalatok megosztásának is kiemelt figyelem jut. A félig üvegfalú erdőhorváti módszertani házban alapos magyarázatokkal és szemléletes példákkal tárják fel a házkiválasztás, bontás és újraépítés, a néprajzi gyűjtés és berendezés műveleteit. Itt található a Sárospatak közeléből származó cselédház is, melynek berendezése egyedülálló újdonság a Skanzenben. A házban bemutatott négy időszak: 1900, 1930, 1980-as évek és a 2000 körüli állapot zsúfoltságról, zománcos öntöttvas edényekről és a fürdőszoba megjelenéséről is beszámol.

Az Észak-magyarországi faluban a látogatói élmény minden érzékszervre kiterjed. A műtárgyakhoz itt ezer olyan demonstrációs tárgy társul, amelyeket a látogató kézbe vehet és kipróbálhat. A házakba betérő érdeklődő perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallgathat, megrajzolhatja családfáját, megfigyelheti a disznóvágás, a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének mesterfogásait, de leheveredve próbára teheti a filkeházi ágyat, vagy a használatba vehető bútorok bármelyikét.

Legek
A tárgyak közül a legrégebbi a novaji berendezésben szereplő 1876-os évszámmal ellátott pad, a legújabb a 2010-ben vásárolt mosógép a cselédház modern időmetszetet is bemutató fürdőszobájában. A legértékesebb műtárgy Kukucska Ernő, az egykori híres nógrádi dudás eredeti dudája. A legnagyobb méretű a csobádi olajütő fából készült 4 méter hosszú szerkezete, a legkisebb pedig a nemesradnóti lakóházban bemutatott nemesi gyűlés tárgyai között szereplő családi pecsétnyomó. Utóbbi ház a Skanzen első olyan épülete, amely a mai Magyarország határain túlról került a gyűjteménybe, abból a felvidéki faluból, ahol Radnóti Miklós édesapja is született, s ahol Pósa Lajos is tevékenykedett.

Az Észak-magyarországi falu épületei
Barlanglakások
Hadas telek: lakóházak: domaházi, márianosztrai, karancskeszi épületek pajtával, istállóval, kamrával, disznóóllal.
A novaji lakóház a telken istállóval, disznóóllal.
Kisnemesi lakóház Nemesradnótról, a telken olajütővel.
A perkupai lakóház kőcsűrrel és istállóval, disznóóllal.
Az erdőhorváti lakóház (I.)
Erdőhorváti lakóház (II.) istállóval és disznóóllal
Filkeházi lakóház sokszögű csűrrel, méhessel, aszalóval, kétkarú kenderkalapáccsal, disznóóllal, szénatárolóval.
Cselédház
A már említett csűröskerten kívül megjelenítik a présházas lyukpincéket és a présház nélküli lyukpincéket is.

Forrás:Önkormányzati Sajtószolgálat