Beszélgetés a Pest Megyei Könyvtárért
A Pest Megyei Könyvtár ellehetetlenülése, az esetleges létszámleépítés kapcsán került az érdeklődés előterébe. A fenntartó Megye tavasz óta súlyos anyagi nehézségekkel küzd, amin kiadáscsökkentéssel próbál úrrá lenni, így merült föl a könyvtár 32 fős alkalmazotti létszámának drasztikus csökkentése. Nádor Ildikót, a PMK igazgatóhelyettesét kérdeztük, milyen következményekkel járna 14 fő elbocsátása; és arról, mi történik a dokumentumok kölcsönzésén túl a PMK-ban.
endre.info: A Megye előterjesztésben felmerült, hogy ha Szentendre nem járul hozzá a költségekhez, akkor a PMK a jövőben csak a nyilvános könyvtári funkciókat látná el. Mennyivel jelent többet a megyei funkció?
Nádor Ildikó: Adott a városban egy nyilvános könyvtár, közkönyvtár, ami megyei, de egyben ellátja a városi funkciókat is, sőt az olvasóink kb. 90°%-a szentendrei. Ilyen alapon a városnak jó ideig nem kellett azzal foglalkoznia, hogy van-e könyvtár a városban, ami ugyan nem a városé, és nem is támogatja, de van. Most, hogy felmerült a létszámcsökkentés lehetősége kérdésessé vált a PMK további működése. A jelenlegi 32 fővel is csak megfeszített tempóban tudjuk ellátni feladatainkat, de 14 munkatárs elvesztésével ez lehetetlen lenne. Csak a kölcsönkönyvtári funkció maradna meg, nem folyna például tudományos munka, helytörténeti kutatás, megszűnne a könyvtár információs központ funkciója.
EI: A törvény elég világosan fogalmaz, ahol a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.
NI: Valamikor volt is erre példa. Az teljesen nem igaz, hogy a város egyáltalán nem fizetett, volt hogy hozzájárultak a fenntartáshoz, de azt mindig külön kérni kellett, nem jött a támogatás magától, úgy ahogy az elvárható lenne. 2005-ben leegyszerűsödött a helyzet, az ingatlancserékkel a Megyéhez került a könyvtári funkció mindenestül, annak anyagi vonzatával együtt. Így volt hat-hét évünk, ami zökkenőmentesen telt. Tavaly azonban jóval kevesebb pénzt kaptunk a Megyétől, idén pedig már komoly gondok is akadtak. Az a kisebbik baj, hogy nem működtek a telefonvonalaink, de könyvet sem tudtunk vásárolni. Más években a kisebb kutatóintézetek publikációi kivételével a Magyarországon megjelenő valamennyi könyvet megvehettük, a gyűjteményszervezési elképzeléseinknek megfelelően.
EI: Létezik valamilyen szabályozás, hogy milyen gyűjtőköre legyen egy megyei könyvtárnak?
NI: Egy gyűjtőköri szabályzatnak kell lennie, ez egy hosszú szakmai füzet, amit most nem ismertetek, de a lényege, hogy szinte mindent megveszünk, lévén általános gyűjtőkörű az intézmény. Majdnem minden megyei könyvtárnak van speciális feladata is, elképzelése a saját gyűjtőköréről. Nálunk ez a sajátos feladat két kiemelt területen valósul meg, ez a képzőművészet és a pedagógia. Előbbit Szentendre miatt nem kell magyaráznom, utóbbi pedig amiatt alakult ki, hogy pár éve megszűnt a Megyei Pedagógia Intézet, és az állománya egy jelentős részét átvettük. Ezzel vállaltunk egy kötelezettséget is, hogy a Magyarországon megjelenő pedagógiai szakirodalmat megvásároljuk.
EI: Mekkora része a vásárlás a költségvetésüknek?
NI: Összegben ez évek óta kb. 20-22 milliót jelent, ami tartalmazza a különböző állami támogatásokat is. Még 2010-ben is ennyiért vásároltunk, de a könyveket máig nem tudtuk kifizetni. Némi pénzhez jutottunk még az év elején, ebből a Fonotéka állományát tudtuk bővíteni, néhány az év elején megjelent kiadvánnyal. A Könyvtárellátó tavaly, meg azelőtti évben is közbeszerzéssel nyert a pályázatunkon, tőlük érkeztek a megrendelt könyvek, mi pedig vártuk, hogy majd fizet a Múzeum, de ez nem történt meg. Idén már ki sem írtuk a közbeszerzést.
EI: Mi köze a könyvtárhoz a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának?
NI: Úgy három évvel ezelőtt, közös lett a Múzeummal a gazdálkodásunk. Az öt fős gazdasági részlegünkből két fős lett. Kétségtelen, hogy az összevonás óta a Múzeum gazdasági részlege ellátja a könyvelés nagy részét, de nincs saját bankszámlánk sem, a költségvetésünk mégis önálló. Azonban a Múzeum se tud fizetni, ha nem kap pénzt, így a mi 2010-es könyvadósságunk közel 11 millió forint. Visszatérve az állomány gyarapítására, idén a Márai Program keretében egy meghatározott listából válogathattunk könyveket, ezek egyelőre még nem érkeztek meg, a listán jelentős részben olyan művek szerepeltek, amik már megvannak a könyvtárban, így ezek a példányok a kistérségekbe kerülnek, bár a mi tulajdonunkban maradnak.
EI: Mennyien látogatják a könyvtárat?
NI: Számos statisztikánk van, csak a könyvtárra, és az egész épületre vonatkozóan is. A tavalyi adatok szerint 7200 regisztrált olvasónk van, 120 000 volt az éves látogatók száma, és 160 000 kölcsönzött dokumentumot számoltunk 2010-ben. Mindemellett közel 5-6000 referensz kérdést válaszoltak meg a munkatársak és több száz diploma és egyéb írásbeli munkához adtak irodalmat. Sokak számára a könyvtár csupán egy kölcsönző, de nagyon kevesen tudják, hogy milyen szakmai munka folyik a háttérben. Nem feledkezhetünk meg az épület nem könyvtári célra használt részeiről sem, illetve az ide látogatókról, akiket munkatársaink fogadnak, mert az egész épületet mi üzemeltetjük.
EI: Ilyen például a színházterem?
NI: Valamikor az intézmény művelődési központként is működött, a színháztermet most is üzemeltetni kell, reflektorokat kell venni, a gondnokunk a színház technikusa is. A megye ugyan figyelembe vette, illetve a költségvetésünk apró részleteiben mindig leíródott, hogy itt nemcsak könyvtári funkciók vannak, hogy ez egy 3000 négyzetméteres épület, az üzemeltetést is bekalkulálták. De a bevételeinket mindig vissza kellett forgatni, és soha nem volt elég. A színházi függöny, vagy az ülések már megértek a cserére, de ez olyan összeg, amit mi nem tudunk kifizetni. A város eddig nem támogatta ezt a plusz funkciót. Most viszont úgy érzem, hogy érzékelhető némi változás, a tegnapi lakossági fórumon úgy tűnt, hogy a polgármester támogatni fogja a könyvtár ügyét.
EI: A tegnapi fórumon az is elhangzott, hogy a létszámleépítés egyenes következménye lenne, hogy a városi rendezvények PMK-ban való megtartása teljesen ellehetetlenülne.
NI: Ez így van, nem ijesztgetésnek szántuk. Az tény, hogy a jelenlegi csúsztatott kétműszakos munkarend helyett csak egy műszakban dolgozhatnának a megmaradó kollégák. Így az esti órák rendezvényeit mind elfelejthetjük. Civil szervezetek, egyesületek, táncegyüttesek, számos iskola, különféle dráma-és vizuális szekciók tartják itt programjaikat, előadásaikat.
EI: Az idei év, az önkéntes munka jegyében telik. A kieső munkatársakat és munkájukat önkéntesek pótolhatják?
NI: Nehezen tudom elképzelni. Nem az önkéntességet magát, hiszen nekünk is van civil önkéntes könyvtárosunk. Vannak feladatok, amiket civilek is el tudnak látni, de nélkülünk lehetetlen. Nem állíthatunk például civil portást a recepcióra, hiszen ő az egész vagyonért felel. Ha nincs jogi kapcsolatban velünk, akkor nincs felelőssége. A jól képzett civilek sokat tudnak segíteni, de a könyvtárszakmai munka megkerülhetetlen.
EI: A fórumon számos javaslat elhangzott, a könyvadományozástól kezdve az örökbefogadásig.
NI: Természetesen örültünk az ötleteknek, de igazi megoldást egy normális költségvetés jelentene. A segítség mindig jól jön, de ha elindítunk, ahogy a polgármester javasolta, egy könyvadományozási kezdeményezést, és mindenki kedvére hoz könyveket, akkor elindul egy lavina. Persze megköszönjük, de inkább meghatározott címekre van szükségünk, a raktározási lehetőségeink is korlátozottak, bizonyos könyvekből csak egy-egy példányra van igény. Pimaszság lenne a részünkről előírni, hogy ki és mit vegyen meg. Egy ilyen nagyságrendű könyvtár nem élhet meg abból, hogy majd a város lakói megvásárolják a szükséges dokumentumokat. Vállalkozók is tettek felajánlásokat, ez az egyik legjobb megoldás, az alapítványunkhoz érkező pénzt valóban arra tudjuk fordítani, amire szükség van. De ezt sem várhatjuk el Szentendre lakóitól nagyobb mértékben.
EI: Felmerült még a kistérségek hozzájárulása a fenntartáshoz.
NI: Egy nagyon jó javaslat, de a valóságban nem látom reálisnak a működését. Jelenleg is kapcsolatban állunk, mi vásárolunk a kistérségi településeknek. Ők adják a pénzt, mi pedig legjobb szakértelmünk alapján meghatározzuk, hogy az adott településen mi lenne hasznos. Egy kicsit tamáskodva mondom, hogy működhetne az elképzelés. Egy ilyen nagyságrendű intézmény, mint a Megyei Könyvtár csak stabil és meghatározott költségvetéssel működhet.
EI: Többen vitatták, hogy elengedhetetlen a 32 fős stáb megtartása. Milyen konkrét munkát végeznek a könyvek ki-és bevételezésén túl?
NI: Részlegeink munkáját nagyon röviden ismertetve adom meg a választ. A gyermekrészleg könyvtárosai részt vesznek a területüket érintő állománygyarapító munkában: gyermekfoglalkozásokat, könyvtári órákat tartanak, és végzik a napi tájékoztató és kölcsönzési feladatokat, tartják a kapcsolatot az iskolákkal.
A felnőtt olvasószolgálat négy területet lát el. Az egyik a kölcsönzés, az ahhoz kapcsolódó adminisztráció, a raktári rend fenntartása; a tájékoztatás, az informálás, rendezvények szervezése, közreműködés a gyűjteményszervezésben; a helyismereti gyűjtemény gondozása, feltárása helyi dokumentumokból; végül a Fonotékában dolgozók kölcsönöznek, tájékoztatnak a zenei és vizuális területeken, alakítják és feldolgozzák a gyűjteményt, zenei rendezvényeket szerveznek, felügyelik az internetes termünket.
Önálló rendszergazdánk működteti a könyvtár közel 60 számítógépből álló informatikai rendszerét, és felnőttképzési feladatokat lát el.
A már említett gazdasági részleg munkatársai látják el a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
EI: Sokszor említette a gyűjteményszervezést is. Miből áll a feladatkör?
NI: Az itt dolgozó kollégák nemcsak megtervezik és megvásárolják a gyűjteményt, hanem könyvtári célra feldolgozzák azt. Az egyszerűbb technikai részen túl, van egy tartalmi feltárás is, ez teszi lehetővé, hogy az olvasó témára kereshessen. A Hálózati Módszertani Részleg feladatait még nem említettem, ők végzik a valódi megyei feladatokat: könyvtárosok képzését, kistérség ellátását, gépkocsival a könyvek kiszállítását, szakmai segítséget adnak a megye egész területén. Ezek azok a szakmai feladatkörök, amik többé teszik az intézményt egyszerű kölcsönkönyvtárnál, ezek ellátásához még a 32 fő is kevés.
Az interjú felvétele óta a Pest Megyei Közgyűlés levette napirendjéről a létszámleépítéssel kapcsolatos előterjesztést. Szentendre Város a tárgyalások elindítását kezdeményezte a könyvtár jövőjét illetően.(szerk.)
Megosztás: