Pest Megyei Könyvtár: az elveszett Paradicsom?

Cáfolja a Megye, hogy Érdre vinnék a Szentendrén működő Pest Megyei Könyvtárat (PMK). 2010-ben 600 milliós jelzálogjog került bejegyzésre az ingatlan tulajdonlapjára.


Szentendrén közfelháborodást keltett a hír, hogy elvihetik városunkból a PMK-t. Az évek óta kizárólagosan megyei fenntartású intézményben hónapok óta nem működik a telefon, és más szembetűnő jelei is vannak a pénzhiánynak. Tavasz óta mindenki tudhatja, hogy a Megyeházának súlyos anyagi gondjai vannak, amin drasztikus kiadáscsökkentéssel, és hitelfelvétellel próbál úrrá lenni. Csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül sor a könyvtár üzemeltetését is érintő spórolásra. A könyvtár jövőjéről érdeklődtünk a Megyénél.

Ambrus András, a megyeháza sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, hogy fel sem merült a PMK Érdre, vagy más településre való költöztetése. Megerősítette azt az értesülést, hogy a könyvtári ingatlant mintegy 600 millió forintos banki keretbiztosítéki jelzálogjog terheli, de bizakodó volt: a megyének sikerül rendeznie pénzügyi helyzetét, és a könyvtár nem kerül veszélybe. A hitelszerződés 2014-ben jár le. A Szentendrei Önkormányzat elutasító határozatáról már értesült a megyeháza, azaz júniusban a szentendrei testület úgy döntött, hogy nem járul hozzá a PMK működtetéséhez, indoklásuk szerint: nincs a költségvetésben erre fedezet.
A Megye 37 millió Ft-ot kért Szentendre városától, hogy a költségek 50-50°%-os megosztásával közösen működtessék a könyvtárat. Ambrus András felhívta a figyelmünket, hogy a könyvtárral kapcsolatos minden további döntés csak augusztus végén, a következő közgyűlésen születhet meg. Megkérdeztük, hogy az új önkormányzati törvény milyen hatással lehet a megyei könyvtár jövőbeni sorsára, várhatóan számos eddigi megyei feladat, jogkör átkerül az államhoz. A sajtófőnök arról tájékoztatott, hogy a törvénytervezet közművelődésre vonatkozó részei egyeztetés alatt állnak. Éppen az önkormányzatok pénzügyi rehabilitációja a célja annak a reformnak, amely eddig nem látott módon alakítja át a megyei önkormányzatok feladatrendszerét és finanszírozását. A közművelődési intézményekről folynak még a tárgyalások, október végén várható a végleges döntés.

Az előzményekről

A Megye az 1997. évi CXL. törvény alapján kérte Szentendrét, hogy járuljon hozzá az intézmény működtetéséhez. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény előírja, hogy „A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.”
„Amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást együttesen biztosítani.”
Pest Megye Közgyűlésének alelnöke levelet intézett a Szentendrei Önkormányzathoz, amelyben kérte, hogy 37 millió Ft-tal járuljanak hozzá a Pest Megyei Könyvtár működtetéséhez, ellenkező esetben kénytelenek lesznek a dolgozók létszámát csökkenteni, így a könyvtár nyitva tartását korlátozni- áll az elutasító határozatot hozó ülés jegyzőkönyvében.

Pest megye és Szentendre város között már korábban is okozott konfliktusokat az intézmény közös működtetése. A megyei könyvtár ugyanis központi döntés alapján jött létre 1975-ben, a városi- és járási könyvtár gyűjteményéből. Az új, megyei intézmény „felemésztette” a város könyvtárát, és bár kétségtelen tény, hogy azóta egy rövid időszak kivételével a város saját költségvetéséből nem járult hozzá a könyvtár fenntartásához, így az állománybővítéshez sem, a város joga a mai gyűjteményhez nem vitatható. Az eredeti gyűjtemény számos kiadványa ma már pótolhatatlan, beszerezhetetlen lenne. Ha úgy tetszik, a gyűjtemény 1975 előtt keletkezett része a szentendrei polgárok szellemi öröksége, amelynek sorsába igenis kell, hogy legyen beleszólása a városnak.

A rendszerváltásig ez lehetetlen volt. A rendszerváltást követő vagyonátadáskor pedig az éppen aktuális tulajdonjog volt a mérvadó. Ennek megfelelően, a könyvtár épülete a megyéé, a telek pedig a városé lett. A város vitatta ezt a döntést és bírósághoz fordult. A pereskedés 15 évig tartott és végül peren kívüli egyezséghez vezetett 2005-ben. Ennek értelmében a város elállt minden, a könyvtárra vonatkozó követelésétől, a megye tulajdonába adta a területet, amelyen a könyvtár épülete áll. Cserébe a város megkapta a Dunaparti Művelődési Házat, amely szintén 1975-ben, a Megyei Művelődési Központ és Könyvtár megalapításával került a megye birtokába, és ennek következményeként a rendszerváltáskor a tulajdonába. A város, a közös fenntartásra létrejött szerződés nem teljesítéséből eredő 88 millió forintos tartozásáért cserébe pedig tulajdonba adott számos városi ingatlant, közöttük a Fő téri Kereskedőházban meglévő tulajdonrészét, és ezzel beállt a mai állapot. A megyéhez került a Szentendrén fellelhető közművelődési intézmények java, a város pedig lemondott arról, hogy azok sorsába érdemben beleszólhasson.

A megyei könyvtár tehát kizárólag a megyei közgyűlés kezében van, akár el is vihetik az intézményt. Elvileg a megye ezt is megtehetné, hiszen kizárólagos tulajdonosa és fenntartója az intézménynek. De a költözésnek is lennének anyagi következményei, és ne felejtsük el a befogadó létesítmény létrehozásának árát sem. A megye szempontjából ez a lépés csak akkor lenne logikus, ha egy harmadik fél, például a befogadó helyi önkormányzat komoly anyagi ígérettel állna elő, ami nem csak a költöztetés és az elhelyezés, de a működtetés költségeinek nagy részét fedezné, hiszen éppen ez, a fenntartás okoz gondot a megyének. A költözés tehát, nem kizárható, de nem valószínű.


Megosztás: