Fórum vagy hecckampány?
A szentendrei körzetben korábban nem váltott ki túl nagy érdeklődést egy-egy LMP-s fórum, a mostani azonban telt házzal zajlott a helyi Szamos Cukrászdában. Az LMP szószólói Sepsei Gergely a párt Pilis-Budavidék területi koordinátora, Szilágyi Péter az Önkormányzati bizottság tagja, Szabó Rebeka ökológus, országgyűlési képviselő, Kukorelly Endre író és országgyűlési képviselő, valamint Jávor Benedek az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke voltak.
A népes LMP tábor részletesen referált arról, hogy szerintük milyen következményekkel járna az elkerülő út (jelenlegi formában) történő megépítése. A beszámolókat gyakran szakították meg bekiabálások, végül a hatástanulmányt ellenzők teljes össztűz alá vonták a pártot. Az út elkerülő, illetve tehermentesítő funkciója tekintetében sem volt teljes egyetértés az LMP és a lakosok között.
Sepsei Gergely (LMP) úgy fogalmazott: „a mostani önkormányzati határozatok nyomán olyan változások mehetnek végbe Szentendrén, hogy a kisvárosból egy Budaörshöz hasonló szörnyeteg" válhat. Az út feltáró jellegű lesz, köré akár hipermarketek is épülhetnek.
Egy felszólaló arra hívta fel az LMP figyelmét, hogy a forgalom elterelésével, azoknak az életét könnyítik meg, akik a 11-es út mellett élnek. Azzal, hogy az út elmegy a Skanzenig nem a helyi lakosok forgalma csökken, hanem azoké, akik hétvégeken a Skanzenba érkezve elviselhetetlen forgalommal terhelik a várost: a cél az, hogy a lakókörnyezet közlekedési terhelése egyenletes legyen.
Dr. Filó András is cáfolta az LMP-t. A jobbikos képviselő úgy mutatkozott be az egybegyűlteknek, mint az egyik mutyizó képviselő, (ahogy Szilágyi Péter nevezte) megjegyezte, hogy a bíróságon fog majd találkozni a képviselővel a korábbi kijelentései miatt. Elmondta, hogy az állításokkal szemben a terület nem Natura 2000-es besorolású, szántókról és művelésbe vont földekről van szó, a környezetvédelmi hatóságok jóváhagyták a belterületbe vonást. A tehermentesítő út „beleköt” majd a Szentlászlói útba, Pannónia- teleptől Szarvashegyig a főbb utcák mind becsatlakoznak majd a tehermentesítőbe, ami átmegy Visegrádig. A terület úgy lett kiválasztva, hogy ne is érintse, ne is befolyásolja a védett területeket. Már 2002-ben arról volt szó, hogy kétévenkénti ütemezésben belterületbe vonják a most kijelölt területet.
Nem aratott osztatlan sikert Szilágyi Péter (LMP) tájékoztatása sem, miszerint a múlt héten a Parlamentben napirend előtti felszólalásban a szentendrei helyzetről beszélt, elmondása szerint az ott jelenlévő képviselők azonban egyáltalán nem reagáltak. Az önkormányzati törvény nem szabályozza megfelelő módon, hogy a képviselők személyes érintettség, anyagi haszonszerzés céljából ne hozhassanak közérdekű döntéseket, ezért ennek jogi szabályozására javaslatot tesznek – ígérte a fórumon. Ezzel kapcsolatban többen számon kérték az LMP-t, hogy voltak-e egyáltalán a területen; milyen jogon szólalnak fel a Parlamentben, a helyzet pontos ismerete nélkül; számoljanak be arról, hogy kit képviselnek. Az országos érdeklődést kiváltó cikk íróját az LMP-vel azonosították, az abban megjelent pontatlanságokra hívták fel a figyelmet, miszerint nem egyeznek az ott közölt számadatok a képviselők valós tulajdonának mértékével. Az LMP erre reagálva jelezte, hogy Spirk József, a cikk szerzője, egy újságíró, nem tartozik a párthoz.
Szabó Rebeka (LMP) ökológusként újabb szempontból közelítette meg a témát. Bár az érintett terület egy része mezőgazdasági terület, de élnek ritka fajok is a területen, a vizes élőhelyeken nehéz az építkezés, azok kiszárítása befolyásolhatja a környék teljes vízjárását, az ilyen helyeken épített házaknál gyakran fordul elő penészedés, vizesedés a pincében, vagy belvíz a kertben. Kiemelte, hogy a Pilis irányából érkező szél segít abban, hogy tiszta maradjon a város levegője, a szélcsatornák beépítése negatívan befolyásolja ezt, nő a légszennyezettség, nő a beépített területek átlaghőmérséklete, fokozódik a zaj-és rezgésterhelés. A belterületbe vonások pedig újabb belterületbe vonásokat indukálhatnak.
A tehermentesítő út megépülésének lehetséges biológiai következményeit senki nem vitatta, a lakosok válaszaikban inkább érzelmi kötődéseiket hangsúlyozták. Elmesélték, hogy a földeket aranykoronáért, kárpótlásba kapták, a tulajdonosok nagyobb hányada őslakos szentendrei, generációk óta itt élnek és szentendreiek is akarnak maradni.
A „telekmutyi” vádjára is válaszoltak: politikusaink nagy része, vagy azok családja már azelőtt birtokolta ezeket a földeket, mielőtt egyáltalán eszébe juthatott volna, hogy képviselő legyen. A szabályozási tervhez előírt hatástanulmány elkészült, azon felül nincs törvényileg előírt ilyen kötelezettség, és a szakhatóságoktól minden engedély megvan.
Kiderült, hogy az óvodák és iskolák megépítéséhez a tulajdonosok területeket adtak le földjeikből. A külterület mellett lakók arról panaszkodtak, hogy az ott lévő régi víkendházakat feltörték, azokat hajléktalanok lepték el, sokan autóval hordják ki a szemetet, mindenképpen rendezni kell a környéket.
Szentendrei polgárként többen jelezték, hogy sértette őket az Index riportja és kérik a helyreigazítását, a „hecckampány” befejezését.
Az érintett szentendrei családok nevében egy közösen fogalmazott levelet is felolvastak: „felforgatni jöttek, a parlamenti módszert és vitastílust hozták el a városunkba." Az általunk választott városvezetőség dolga, hogy a rendezési tervet figyelembe véve eldöntsék a város fejlődési irányát, nem szentendrei lévén nem tudhatják, hogy mit jelent szentendreiként élni –szólt a levél, a felolvasó azt is hangsúlyozta, hogy az LMP frakció 15 képviselőjének összesen három gyermeke van és megkérte őket, hogy ilyenformán ne akarjanak ők a szentendreiek gyermekeinek jövőjéről dönteni.
Kukorelly Endre (LMP) a városhoz fűződő érzéseiről, a régi szentendrei hangulatról beszélt. Az ilyenfajta „fejlődést” gátlástalannak tartja és figyelmeztetett, hogy be kell fejezni a jövő felélését.
Jávor Benedek (LMP) az egész agglomerációt érintő kérdésként foglalta össze, hogy a rendszerváltást követően a hozzánk hasonló agglomerációs települések a kiköltözések milyen negatív és pozitív hozadékával kellett számoljanak. Kb. 300-350 ezren hagyták el a rendszerváltást követően a fővárost, ami az egész agglomerációt megterhelő közlekedési helyzetet eredményezett. A közösségi közlekedési kapacitások nem épültek ki. Egyes településeken gazdálkodási problémák is felmerültek, a belterületbe vonások nem az önkormányzat hasznaként jelentek meg, hanem magántulajdonosoknál, befektetőknél. A lakosok számának emelkedése a települések kötelezettségeinek megnövekedését is jelentette: útkarbantartás, csatornázás, közvilágítás, közszolgáltatások kiépítése, óvodai férőhelyek bővítése, egészségügyi ellátás. A nemzetközi tapasztalatok szerint az elkerülő utak egy-egy rövidebb útszakaszt tehermentesíthetnek, de az egész beáramló forgalmat nem tudják kiváltani, a közúti forgalmat nem terelik át közösségi közlekedésre, újabb beruházásokat, bevásárlóközpontokat és forgalmat generálnak.
Többen kétségbe vonták az LMP felkészültségét és tájékozottságát az ügyben, s ezt igyekezett bizonyítani Dr. Dietz Ferenc is. A polgármester visszautasította, hogy az LMP rossz hírét kelti Szentendre Városnak. Az LMP által elmondottakat részben valósnak tartotta, de azok inkább általános agglomerációs jelenségek. Elismerte, hogy az agglomerációs problémát globális szempontból jól ismerik ugyan, de a helyi kérdésekben hiányos a tájékozottságuk, ezt azzal igazolta, hogy kérdéseket tett fel az LMP-s képviselőknek a város és a tehermentesítő szempontjából fontos tényekről, adatokról. A képviselők nem tudtak választ adni a kérdésekre.
Bár a fórumon az álláspontok és vélemények nem változtak, nem közeledtek egymáshoz, de lehetőséget teremtett a vitára, hogy az érem mindkét oldalát megismerhesse a hatástanulmány szükségességét szorgalmazó LMP, valamint a belterületbe vonásokat támogató telektulajdonosok és önkormányzati képviselők is.