Kulturális örökségek bemutatkozása a Pünkösdi sokadalmon
A skanzen hagyományos pünkösdi rendezvényén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén és az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listáján szereplő közösségek mutatkoznak be vasárnap és hétfőn.
A Pünkösdi sokadalomban a látogatók közvetlenül szerezhetnek benyomást a szellemi kulturális örökség változatos megnyilvánulásairól, élőben találkozhatnak a kulturális sokszínűséget képviselő legkiválóbb magyarországi és közép-európai közösségekkel, alkotókkal és hagyományőrzőkkel.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kétnapos programja keretében bemutatkoznak többek között a mesemondásban, táncban, éneklésben, hangszeres zenében, kézművességben kiemelkedő Népművészet Mesterei; körtáncaikkal, díszes viseletükkel, sajátos babfőző technikájukkal és busómaszk-faragó hagyományukkal a mohácsi sokácok; titkos tudományukkal a halasi csipkevarró asszonyok; a birkapörkölt-főzés mikéntjét élőben bemutató karcagiak; a kalocsai hímzést és pingálást ma is gyakorló asszonyok; a mezőtúri fazekasság legjobb mesterei; a magyar solymászat képviselői vagy a matyó örökséget éltető hímzők. A találkozó a nemzeti szinten regisztrált nyolc magyarországi közösség mellett vendégül látja az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listáján található calusari rítustánc őrzőit Romániából, a fujara hangszer mestereit Szlovákiából, és megismerhető lesz az isztriai kétszólamú éneklés is Horvátországból. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre fókuszál. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szellemi kulturális örökségének jegyzékére olyan közösségek kerülhetnek fel, amelyek őrzik a körükben élő szellemi tudást és ápolják az általuk folytatott hagyományos tevékenységeket, amelyek identitásuk erősítését szolgálják. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ekkortól készül a saját nemzeti jegyzék, amely mára nyolc elemet tartalmaz, köztük a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományát, a mezőtúri fazekasságot, a magyar solymászatot, a halasi csipkevarrás élő hagyományát vagy a mohácsi busójárást. Ez utóbbi 2009-ben felkerült az UNESCO – jelenleg 232 elemet tartalmazó - reprezentatív listájára, mindmáig egyetlen magyar elemként. A kulturális kormányzat áprilisban a magyar solymászatot és a matyó örökséget terjesztette fel az UNESCO reprezentatív listájára, ahová két magyar elem a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet fel.
MTI